Viktoras Kulvinskas: Csíraételek

Amikor legelőször találkoztam a könyvvel, jó pár évvel ezelőtt, akkor azt gondoltam: „ Csíraételek, Hm..biztos receptek vannak benne”.


Akkor már meg volt az Élő ételek az egészségért című könyv, amiben elég sok csírás étel szerepelt, ezért nem láttam szükségesnek, hogy egy újabb csíra ételes könyvet vásároljak. Aztán kölcsönkaptam…és megszerettem, azonnal meg is vásároltam! Kellemes csalódás volt, mert nem recepteket találtam benne, mindenféle idegen összetevőkkel, vagy olyan magokkal, amit nem is tudok beszerezni, hanem igazi kincset érő dokumentációkat. Kutatási eredményeket, csíráztatási táblázatokat, a magok előnyéről szóló fejezeteket, csíráztatási lehetőségeket, és érdekes mód a búzafűről külön fejezeteket olvashattam! Élmény volt! Ezt a könyvet még egyszer kifogom olvasni, akárcsak a többit, mert bár értelmezhető, de sok benne az értékes és érdekes információ! Élő ételes könyvekben az egyik kedvenc!

Azoknak is ajánlom, akik számára Dr. Edward Howell könyve túl orvosi és tudományos szemszögből mutatta meg az élő nyers ételek, és enzimek előnyét. Kicsit szárazanyagnak is tűnhet a könyv, független attól, hogy valóban lebilincselő olvasmány. Ám Viktorias könyve talán annyiban más, hogy könnyebben érthető, olvasható, történetekkel mutatja be és tárja elénk a csírák csodálatos gyógyító erejét. Nem szégyellve, nem dugdosva felvállalja azokat a leveleket, írásokat, amelyek a csírák ellen szólnak, és ezeket meg is védi ész érvekkel. Már-már titkos levelezésekbe, dokumentumokba nyerünk bepillantást.

És bennem újra felmerül a kérdés: 30-as – 40-es évek, már megint! Mi a csuda történt az elmúlt 70 évben? Mintha álomport vettek volna be azok, akik készítik mai felnövekvő nemzedékünk tankönyveit! És bizony lesz még döbbenetes könyv, amit meg fogok osztani veletek! Szintén olyan dokumentumokkal, amelyek ebből az időből valók, és minden krimit, vagy képzeletet felülmúlnak!

A Csíraételek könyv választ ad a B12-vitamin kérdésre, bemutatja hogyan csíráztassunk, és milyen csírában milyen vitamin, ásványi anyag található, és milyen mennyiségben. Megemlíti a klorofill szerepét, és gyógyító hatását, továbbá a búzafű erejét. A könyv nagyon szép rajzokkal, és fotókkal illusztrált.

Részletek a könyvből:

„ Néhány ”hagyományos gondolkodású” táplálkozás szakértő úgy gondolja, hogy a növényi enzimek haszontalanok, nincsenek hatással az anyagcserére, mivel az emberi szervezet előállítja a számára szükséges enzimeket. Ezzel szemben néhány szakértő meggyőző bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az enzimek rendkívül nagy szerepet játszanak az ember táplálkozásában. ”

„ Young és Varner kimutatta, hogy az amiláz enzim működésének intenzitása hétszeresére nőtt a borsó csírázásának első hat napjában. ”

„ D.S. Nandi munkájából kiderül, hogy az általa tanulmányozott magokban az aminosavak összesített mennyisége nőtt. A mungóbab magjának átlagosan 25%-os teljes fehérje készlete 37%-ra nőtt a szárított csírában. Hasonló mennyiségi növekedést figyeltek meg a szója esetében. ”

„ A ”férfiasságért felelős” E-vitamin mennyisége háromszorosára nő négy napon belül a búzában a csíráztatás alatt. "

„ Éveken keresztül az E-vitamint a termékenység vitaminjaként hirdették. Azoknak, akik növelni akarják férfiasságukat (nemzőképességüket) vagy termékenységüket szeretnék helyre állítani, étrendjükbe be kellene illeszteniük a csíráztatott magvakat. Ezenkívül a csíráztatott magvak segítenek megelőzni a korai öregedést, a hanyatlást a szexuális aktivitás terén. "

„ A csírázás során óriási mértékben megnő a vitamin tartalom.”

„ Ha búzát csíráztatunk több napon keresztül, akkor legalább a duplájára nő a karotin mennyisége. ”

„ A csírák és a lakásban nevelt zöldségek tökéletes, vitaminban gazdag pótlói lehetnek a zöldségeknek és a gyümölcsöknek. Ellátnak teljes értékű, kiegyensúlyozott fehérjével is, ún. előemésztett formában mely könnyen és hatékonyan felszívódik a szervezetben. A vitamin és enzim aktivitás eléri a maximumot, a ”rákellenes” vitaminok képződésében soha semmi nem múlhatja felül, mivel a csírázásnak köszönhetően már százszor annyit tartalmaz ezekből, mint a kezdeti száraz mag. ”

Victorias Kulvinskas

Hippokratész Intézet alapítója

„ Viktoras Kulvinskas szerző, előadó, és élő ételekre specializálódott táplálkozás szakértő. Dr. Ann Wigmore-ral együtt a bostoni Hippokratész Egészségvédő Intézet megalapítója. (…) Viktoras a Túlélő alapítvány, egy nonprofit vállalt alapítója és elnöke, mely adómentes kutatóintézetként működik. ”

Másold ki a cikk pontos URL-ét (elérhetőségét) és oszd meg ismerőseiddel Facebookon!

Oszd meg a Facebookon

Dr. Edward Howell: Enzim táplálkozás

Mi a csudák azok az enzimek? És hogyan hatnak ránk?

Az élő nyers ételekben az enzimek megtalálhatók, míg a főtt, feldolgozott, gyári ételekben nem. Az enzimek felelősek az életünk energia ellátásáért. Ahogy idősödünk, egyre jobban fogynak enzimjeink, sőt pazarló életmódot folytatunk. Kevesebbet sétálunk, kevesebbet vagyunk a napfényen, kevesebbet mozgunk, és ami nagyon lényeges, esszük a kényelmes, főtt ételeket, melyeket lehet nem is mi készítettünk, hanem lerendeltük az egyik ételkihordó cégtől. És legyen az oly csábítóan, jól hangzó, egészséges feliratú, bizony az már hő kezelt, feldolgozott.

A főtt ételek enzimet vonnak el a szervektől, ezért a szervezet számára nem marad, vagy csak kevés energia, a valóban fontos feladatokra. Ha úgy tetszik túlóráztatjuk, túlhajtjuk a szervezetünket. És csak gyűlik a zsír, a szénhidrát, mert többletet viszünk be, mint amennyit elfogunk használni, és a szervezetnek időre és energiára van szüksége ahhoz, hogy a jó, nehéz reggeliket, ebédet, és vacsorát, nem beszélve a nassolásokról, megeméssze, feldolgozza. A szervezetnek több erőre van szüksége, honnan veszi el? Azoktól a szervektől, amelyek létfontosságúak az életünk működéséhez. Szív, tüdő, máj, hasnyálmirigy, vese. Kevesebb energia marad a szervezet regenerálódására, elhasználódunk idő előtt, megöregszünk, megőszülünk, hamarabb, mint kellene, bőrünk kevésbé lesz rugalmas, ráncosodni kezd, zsírdepókban lerakódnak a feleslegek, és elhízunk, különböző betegségek ütik fel fejüket, eltömítődnek az erek, növelve ezzel a szívinfarktus kockázatát, fogaink romlanak.

Ha Téged beállítanának dolgozni a nap 24 órájában, de legalábbis kétszer 8 órában, mindennap, és ez történne két-három-öt évig, mi történne a testeddel? A lelkeddel? Elfáradnál. Kimerülnél. Egy ideig bírnád, de a túl sok túlóra, a túl sok munka, kevés pihenés, pár év alatt legalább tíz évet öregítene rajtad. Épp ugyanígy elfáradnak az enzimjeink is. Illetve a szervezet, mert már nincs annyi enzimje, mint amikor fiatalabb voltál, vagy jobban oda figyeltél magadra.

Az élő, nyers ételek gazdagok enzimekben. Edward Howell ír a táplálék enzimekről is, melyeknek az a feladatuk, hogy már a táplálékban elkezdjék az emésztést, így a szervezet számára időt, energiát = enzimeket takarítunk meg. Ez a növényi táplálékban található meg.

A könyv kutatásokra, bizonyítékokra támaszkodik, melyet az olvasó is könnyen megérthet a táblázatokból. Az adatok valósak. És megdöbbentőek! Állatkísérletekről is beszámol, hogy milyen hatással vannak a növények az életfenntartásukhoz, a szaporodásukhoz, fejlődésükhöz. A kutatásokat több orvos is végezte, tényszerűen dokumentálva. Az 1930-as évektől napjainkig. Ez megdöbbentő! Mert mégsem szerepelnek ilyen mértékben a mai napig a tankönyvekben, azok az adatok, amit már akkor tudtak! Ez is elgondolkoztató, hogy kinek volt érdeke, ezeket az adatokat eltusolni? Miért nem tudjuk a 30-40-es évektől a tankönyvekből megtanulni, és magától értetődően venni, hogy a nyers, feldolgozatlan ételek tartalmazzák a szervezet számára szükséges enzimeket? Ehelyett tanítanak bennünket a helytelen, még is helyesnek ítélt táplálkozási piramisról.

Edward kitér a nyers mézre, a tejre, vajra. Az utóbbi kettő azt gondolom már elavult, egyrészt mert ma már nincs igazi nyers tej, vagy vaj, olyan minőségben, ahogy ő erről ír, másrészt pedig nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a szervezetben nincs meg a szükséges enzim ezek lebontásához, így idegen, nyálkásító anyagként érzékeli azt.

Ettől eltekintve, izgalmas, lebilincselő olvasmány!

Részletek a könyvből:

„ Enzimjeinkkel bűnösen nem törődünk, pedig ezek a legértékesebb javaink, s örülnünk kellene a külső enzimek segítségének. Ha csak az örökölt enzimjeinkre támaszkodunk, elfogynak, mint az örökölt pénz, ha nem keresünk hozzá magunk is. ”

„ Ha a gyomor valódi szerepét játszaná, és nem főzött ételeket ennénk, a bevitt táplálék nagy része már azelőtt részlegesen megemésztődne, mielőtt találkozna a gyomor erősebb emésztőnedveivel. Sőt, ha nyers ételt eszünk, kevesebb saját emésztő enzimre lesz szükségünk az emésztéshez. ”

„ Tanúsítom, hogy a konyhai tűzhely és nagytestvérei az élelmiszeripari hőkezelési eljárások, úgy ahogy vannak, tönkreteszik az élelmiszerek egyik alkotórészét, nevezetesen a hőérzékeny exogén táplálékenzimeket. ”

„ Az érett banánban első osztályú nyers kalóriák vannak, ami más, mint a rosszhírű főzött kalóriák. Az érett banán nem hizlal. Egy kövér ember, ha mást nem eszik, banánból annyit ehet, amennyi csak belefér. Ha a banán enzimjei elvégezték a munkájukat, a saját enzimjeinknek annyival kevesebb dolga marad. Ezt nevezzük elő-emésztésnek. Ha több kalóriát vennék magunkhoz a nyers ételekből és kevesebbet a főttekből, az étel elő-emésztésével mi nyernénk. ”

„ Az enzimhiányos táplálkozás káros mellékhatásait akkor látjuk igazán, ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt. Kívülről nem látszik a rombolás, bent kell keresni. Gondoljunk a megnagyobbodott hasnyálmirigyre. A rendellenesen nagy pajzsmirigy, a golyva nem csak csúnya, hanem baj is. A megnagyobbodott vese, máj, vagy lép szintén bajt jelent. S mi a helyzet a megnagyobbodott szívvel? Halálos is lehet. A megnőtt hasnyálmirigy sem éppen jó hír, hiszen pazarolja a drága enzimeket. Következésképpen az enzim nélküli étrenden tartott patkányoknak okozott kár nem csupán annyi, hogy meghíznak és kisebb lesz az agyuk. ”

„ A kicsírázott fán termő diófélékben és a gabona magvakban megtalálható minden olyan fehérje, szénhidrát, zsír, és kalória, amire szükségünk van. ”

„ További bizonyítékok is vannak, amelyek arra utalnak, hogy az anyagcsere enzimek szorosan összefüggnek az életnek nevezett jelenséggel. Tulajdonképpen rá kell döbbenünk, hogy az enzimtevékenység, és a mindennapos tevékenységeinket beindító szikra egy és ugyanaz. ”