„Talán sokszor nem azt mondjuk, amit igazán akarunk, amire igazán gondolunk, és nem azokkal a szavakkal fejezzük ki magunkat, amivel éppen kellene! Bármilyen mély is a kapcsolatunk nem várhatjuk el a másiktól, hogy értelmező kéziszótárral járkáljon mellettünk, ami kifejezetten rólunk íródott! :) Sok konfliktus abból adódik, hogy félreértjük egymást. Ugyanarra gondolunk, ugyanazt a nézetet valljuk, de elbeszélünk egymás mellett. Milyen jó lenne ilyenkor higgadtan, türelmesen visszakérdezni. „Ezt pontosan, hogy érted drágám?”„Kifejtenéd bővebben kérlek?” Ezután sok esetben örömmel nyugtáznánk, hogy mi is ugyanúgy gondoltunk dolgokat. Persze ez nem mindig van így. Vannak eltérések, de mint mondtam egyedi lények vagyunk, a szivárvány minden színében tudunk ragyogni. Isten úgy teremtett meg bennünket és ez így jó. Ezért mindenkitől tudunk tanulni, csak az nem mindegy mit. Mindenkiben vannak értékek, akár a felszínre kerül akár nem. Ezért akármennyire is hasonlónak érezzük a másik lelket a sajátunkéhoz, lesznek eltérések és ez így van rendjén. Ezek azok, amelyek kiegészítik a két lelket, akár csak egy mozaikdarab, és így lesz eggyé."
„Nem az a lényeg, hogy merre tekintünk, hanem hogy egy irányba nézzünk!”
Kommunikációnk alapja, hogy tudjunk kérdezni és figyelni!
A legtöbb ember szeret önmagáról beszélni, mit ért el, micsoda tulajdonságai vannak, esetleg milyen balszerencse érte. Igen, sajnos a beszélgetésben többször fellelhető a ”szegény én” típus, aki önmagáról beszél, sajnáltatva magát. Ő a világ legszerencsétlenebbje, őt éri minden probléma, ő az, akit nem szeret senki, nem érti meg senki. Mártír módjára elvégez minden házimunkát, de nem veszi figyelembe senki. Bár lehet valós alapja, ezt meg kell beszélni őszintén! De soha ne hagyjuk, hogy valaki az állandó panaszkodásával elszedje az energiáinkat! Kérdezd meg, mit tesz azért, hogy az a bizonyos helyzet, amiről panaszkodik megoldódjon! Hogyan próbálja kijavítani? Mit tanult az esetből? Mit gondol, miért vele történt ez meg? Nem lehet, hogy ép ebből kellene tanulnia? Ez egy üzenetet hordozott számára? Milyen üzenetet kellene megértenie az esetből? Mit kellene felismernie? Ennek következtében mit fog másként csinálni a jövőben? Valóban őt érte a vád, a balszerencse, vagy csak magára vetítette azt? (Van, aki néha úgy érzi, éppen kibeszélik, rajta csámcsognak, vagy ő tehet a dolgok zűrős kimeneteléről, pedig valójában csak részese volt az adott történésnek, bár ennek is oka van.) Talán éppen az hogy, mint kívülálló, az adott eseményből levonja a következtetést és tanuljon. Csak magára gondol, vagy át tudja érezni mit gondolt és érzett a másik, vagy mások az adott szituációban, amiről éppen szó van? Elképzelte már magát és az adott esetet kívülállóként? Nézett már úgy önmagára és az eseményre, mint egy film képkockáira? Mit gondolna kívülállóként önmagáról? Milyen tanácsot adna kívülálló önmagának? Kicsit hasonlatos ehhez egy film, vagy egy színdarab, ahol mi nézők mindent látunk és tudunk. Tudjuk ki a jó és a rossz. Néha be is kiabálunk, kedvenc szereplőnknek, „hát nem látod?” „nem veszed észre?” Pedig tudjuk ez csak film, vagy színdarab, és a film mér régen le lett forgatva, értelmetlen a hadakozás! De életünk kijavításában, értelmezésében egyáltalán nem az!”
„Semmi sem változtathatja meg jobban életünket,
mint az önmagunknak feltett kérdések!”
(…………….)
„Dicséretre szükségünk van. Észre kell vennünk másokban a jót, a hasznosat, a tudást, és a szeretetet. Önmagunk szeretetére is szükség van. Józanésszel értékelni önmagunk teljesítményét, belátni hibáinkat, és örülni jó tulajdonságainknak. Kell, hogy tisztában legyünk önmagunk képességével, és ha kell, ezt nyilvánosságra is hozni. Kell, hogy szeressük önmagunkat, elfogadva, és ezáltal szeretve , és elfogadva másokat. Hogyan is várhatnánk el, hogy szeressen bennünket bárki is, ha mi erre nem vagyunk képesek?! Hogyan is szerethetnénk bárkit is, ha mi önmagunkat nem vagyunk képesek?!”
(………………….)
„Említettem, hogy a jó kommunikáció alapja a megfigyelés, és a kérdezés. Tudjunk hallgatni, igazán figyelni másokra. A legtöbb ember szeretné, ha meghallgatnák, ezért folyton ömlik belőlük a szó. De hogyan hallgathatnánk meg őket, amikor nem hagynak másokat szóhoz jutni?! Ez nagyon paradoxon! Képzeljünk el egy szobát, tíz emberrel. Mind a tíz beszélni akar, szeretné, ha meghallgatnák, és mondják, és mondják. De ki hallgatja meg őket? Ha mind a tíz a saját magáét mondja, és nem figyel a másikra?
Amikor valaki sokat beszél, előfordulhat, hogy valóban fontos mondani valója van, és ezt példázatokkal egészíti ki, érdemes ilyenkor figyelni. Az üresen locsogó-fecsegő emberek hamar elvesznek, amikor visszakérdezünk, a hallottakkal kapcsolatban. Őszintén tudjunk figyelni és kérdezni! Ne feltételezzük azonnal egy emberről, hogy csak ámít bennünket, hogy hazudik, hogy a fele se igaz annak, amit mond! Ez bizalmatlanságot szül, még mielőtt bármilyen bizalmat is kiépíthettünk volna! Győződjünk meg, kérdéseinkkel, nézzük az ő szemszögéből az elmondottakat, és ne vádaskodjunk! Mindenkinek az igaza, saját magánál van, a saját világában, és nem biztos, hogy mindig a mi feladatunk az, hogy rávilágítsunk embereket, olyan igazságokra, amelyek, csak nekünk igazak.
Nagyon érdekes, amikor egy amerikai azt mondta a keleti emberekről, hogy a szemük olyan keskeny, és húzott mandula alakú. Ezzel szemben egy keleti ember úgy nyilatkozott az amerikaiakról, hogy a szemük olyan furcsán lefele kerekített. Ebből is láthatjuk mindenkinek más az igazság, máshogy látunk dolgokat, de attól a lényeg még nem változik, ember mindkettő, hasonló és eltérő tulajdonságokkal. A baj az, hogy a legtöbb ember elveszik a részletekben, és „nem látja a fától az erdőt”!”
„Két füled van, és egy szád, ennek arányában használd!”
„Olyan sokszor elbeszélünk egymás mellett, nem is figyelünk a másikra! Mohón lessük az alkalmat, amikor a másik levegőt vesz, és ott végre mi is közbe vághatunk, és mi is ráönthetjük a másikra a gondolatainkat, véget nem érő szavainkat! Nem nagyon tudunk oda figyelni mit is mond a másik, hiszen magunkban többször végig gondoljuk, mi mit fogunk mondani! Sokan, ha igazán figyelnének, már sok konfliktust megelőzhetnének azzal, hogy értenek a szóból! Már egy szóból, vagy mondatból, ami elhangzik értenünk kellene az értelmét, de nem figyelünk!”
(…………………….)
„Ha mondasz valamit, mondd szívedből, átgondoltan, és nézz a másik szemébe! Ne hadakozz ellene, fordítsd felé arcodat, és lelkedet, nézd az ő szempontját is, és találjatok közös pontot a beszélgetésetekben, amivel mindketten azonosulni tudtok!”
(…………………..)
„Néha megbántjuk a másikat, ott, ahol neki a legjobban fáj, akkor, amikor a legkevésbé sem számít rá, mi lecsapunk tőrként döfő szavainkkal, és hagyjuk, hadd vérezzen a másik! Ismerjük, tudjuk gyenge pontját, mély titkait, érzékeny lelkivilágát, és mi tudjuk, hol kell lecsapni, hol, és hogyan kell visszavágni! Mit érünk el ezzel? Valóban jó érzés ez nekünk? Milyen érzés lenne, ha bennünket épp így árulnának el? Épp így köveznének meg minket szavaikkal mások? Nem vagyunk különbek, ha mi is csak szajkózzuk az igazunkat, vagy durván beletaposunk mások lelkivilágába.”
(……………………)
„Szavaink élesebbek a kardnál, mélyebb nyomot hagynak, mint az ágyúgolyó, és néha oly nehéz lakatot tenni a nyelvünkre! Oly nehéz begyógyítani a megsértett, megsebzett szívet, bocsánatot kérni, őszintén!”
(……………………)
„Néha úgy érezheted, csak nyelsz, és tűrsz, és egyszer csak nem bírod tovább, mint vulkánból a dühöngő, forró láva törnek ki belőled az élesebbnél élesebb szavak, és aztán nincs mit tenni, elindul a veszekedés! Mindenki hajtogatja a maga igazát, egymás szavaiba vágtok, mert meg kell, hogy mondjátok egymásnak a frankót, és mindketten jobban tudjátok mit kellene tenni, mit kellett volna csinálni, és hogyan, mit kellett volna mondani, és mikor.
Egy dolog nincs jelen a SZERETET! Pedig utólag belegondolva, milyen jelentéktelennek is tűnik egy elbukott tárgyalás, egy drágább termék fölösleges megvétele, pár forint elveszítése, egy széttört váza, bárkitől is kaptuk, egy ártalmatlan, jelentéktelen mondat, amit kedvesünk szüleitől kaptunk, új ruhánk leöntése, függönyeink elszabása, mind-mind olyan jelentéktelennek tűnnek a SZERETETHEZ képest!”
(………..)
Részletek az „Esküvő Tabuk nélkül” című könyvből. Író: Nagy Szaffina. A könyvben minden fejezet után gyakorlati feladatok találhatók, melyek a kapcsolat jobbítása, és erősítése és önmagunk jobb feltérképezése érdekében lettek megalkotva. A teljes könyv e-book formában kapható, letölthető:
Nyereményjátékunkban
egy db példányt
felajánlunk a szerencsés Olvasónknak!
Szeretnéd megnyerni?
Azok vesznek részt a nyereményjátékunkban, akik megosztják, likeolják, Szaffina Fűszerkonyha oldalt és a FÉRFI HÉT promóját, vagy egy cikket, videót, a FÉRFI HÉTEN belül, Facebookon, és 5 ismerősük üzenő falán is tovább osztják! Bármit megoszthatok az ismerőseitek idővonalán, programot vagy cikket, ami tetszik! Amikor osztotok figyeljetek arra ( főleg a motivációs videóknál) hogy a Fűszerkonyha rövid leírása, vagy linkje benne legyen! Anélkül sajnos nem érvényes a megosztás! DE nagyon - nagyon szépen köszönjük mindenkinek az eddigi részvételt és osztásokat! Várunk benneteket továbbra is a programokon!
Figyelem! Kedves Olvasóink! Most lehetőségetek van, hogy ezen a héten belül kiválasszátok a számotokra legjobban tetsző cikket, videót, témát! A legtöbb szavazatot kapott cikkíró is kap ajándékot! (Őket Február 8-ig lehet likeolni, és az nap este lesz kihirdetve is!) Szavazás: likeold a megjelenő cikket! Aki a legtöbb likeot kapja az győz vasárnap (február 8.ig) estig!
Ezenkívül, MOST MINDENKINEK lehetősége van elkezdeni online VEGÁN TANFOLYAMUNKAT FÉRFI HÉT alkalmából akciós áron, vagy kérni személyre szabott REGENERÁCIÓS ELEMZÉST kérhet extra kedvezményesen, plusz adunk még hozzá egy MEDITATÍV CD-t is ajándékba! De csak február 1.-ig él ez a lehetőség! (Fizetni ráérsz 8 napon belül, addigra megjön a fizud is :), csak szólj, rendelj, mert utána teljes áron juthatsz csak hozzá.)
FÉRFI HÉT a Szaffina fűszerkonyhájában.
... Mert egy konyhában sok minden elhangzik és sok minden meg is történhet… : )
Szeretettel várunk!
Holnapi programok:
Dóró Sándor író, megjelent könyve: „Szikrából a tűz”: „Angyali nők” verse
Nagy Szaffina, Táplálkozási és Életmód tanácsadó, Előadó, Író a Szaffina fűszerkonyha szerzője, az „Esküvő Tabuk Nélkül” c. könyv szerzője:
„A férfi lélek tükre”
Ha tetszik a cikk, oszd meg ismerőseiddel Facebookon!
