Ünnepnap ez mindannyiunk számára! A Föld, a bolygónk, melyen élünk, él, lélegzik, életet ad. Lüktet, erőt ad, fák gyökereznek belé, vizek mossák partjait, magok kelnek életre benne. A Föld egy létező csoda! Tisztelnünk, becsülnünk kellene, hogy továbbra is tiszta forrásvizet adjon, a szomjúhozónak, éltető csírákat, növényeket, az éhezőnek, ásványokat, vitaminokat, testünk erejéhez.
De nem becsüljük…… Mit számít a szemét? Mit számít egy ember? Nem rajtad, vagy rajtam múlik ez az egész, kapom meg válaszként! A nagy vállalatok, cégek, politikusok feladata lenne ez. És hol marad az ember? Az egyén? Átadjuk másnak a felelősséget…már megint… Nap mint nap látom a parkokban, még a gondozott parkokban is, hivatalos épületek előtt, pl: Hemo, hogy csak egyet említsek, hogy szórják szét a szemetet. Papír zsebkendő, cigaretta csikk, ételes dobozok, eldobható evőeszközök, óvszerek, csokis papírok.
Pár éve átadtak egy szép parkot, kialakított tóval. Szerettem néha lejárni oda. Nem rég ott jártunk,…. a tavat a szemét töltötte meg, a parkot úgy szintén, eldobott szemetek mellett, ürülék, és melltartó, és egyéb más oda nem kívánatos dolgok hevertek. Egy hotel mellett van ez a parknak már nem nevezhető terület, legalább ők tartanák rendben… szégyen ez a városnak, szégyen ez a szállodának…. de persze ez is közügy… miért is tenné rendbe a hotel?
Pár hete a közeli parkba ültem, rendszeresen kijárok, olvasni, napfényfürdőzni, mikor csak időm engedi. Egy ember szedegette össze a szemetet… mint közmunkás….. másnap ismét teli volt a padok köre szeméttel. Egy kiserdő szépíti több lakópark környezetét. Szeretek bejárni, még ha kicsi is, de közel van, és ha éppen nem egy, egynapos túrát szervezünk, csupán egy-két óra sétát a közelben, ideális. Tele fákkal, bokrokkal, kis utakkal, fából kiépített lépcsőkkel. De már az is elborzaszt.. mindenhol csak a kidobott szemetet látjuk… És ha fel is szeded… másnap újra ott van… sokan szemétlerakónak használják a kiserdőnket. Ezt a kis cseppnyi területet is beszennyezzük.
És kérdezheted, jó, de hát egy ember nem tehet róla! Nem váltja meg a világot egy ember! Ha te figyelsz, más még szemetelni fog! És mit számít mindez?! Oké! Ha minden ember eldobná mától a zsebkendőjét… csak úgy a szemetét… egy nap alatt betelnének az utcák… Ez a cikk is főképp azoknak szól, akiknek még nem jutott el a tudatáig, hogy igenis egy emberként is tudja segíteni, és szennyezni is a Földet!! Csak kérdés az, hogy melyiket szeretné? Olyan lazán le lehet vágni a szemet, ez lezser, sőt, vagány! Hiába ott a kuka, minek az?! Nem tőlem függ a klímaváltozás! Én még jól élek, ez éppen elég! Mondhatnád… De tudod ugyan az a nap fog felkelni gyermekeid unokáid, dédunokáid, ükunokáid idejében is, ugyanaz a földanya fogja táplálni, az a forrásvíz fogja megtisztítani, felfrissíteni, szomjat oltani, mint a Te életedben is! Mit adsz át a jövődnek? Ez a nagy kérdés! Igen is tőled is függ! Egy –egy aprócska lény, vagy tett, már igenis számít! Egyet követi a többi, és egy követi a többit, és így tovább…
Eszembe jut erről egy kis történet a tengerparton. Egy gyermek azzal tölti az idejét, hogy a partra vetett tengeri csillagokat visszadobálja a vízbe. Jön a pajtása, aki megkérdezi, miért csinálja ezt. Azért, válaszolja a fiú, hogy megmentsem az életét. - De mindent nem tudod megmenteni, kár a fáradozásért, egész nap itt lehetnél a tengerparton. - Ha már egyet megmentettem, már érdemes volt megtennem!
És hogy függ össze a föld egészsége a mi egészségünkkel? Sokan még mindig úgy érzik nincs összefüggés, mi csak használjuk ezt a földet, a hitvány földet, mely csupán élettelen fölből áll, és mi vagyunk az úr! A föld szolgál minket! Felette állunk a vizeknek, fáknak, földeknek, esőnek, szélnek, mert mi vagyunk az ember! Aztán jön egy természeti katasztrófa, egy erősebb esőzés, szélvihar, és az ember, már nem fölényes úr többé, ki van szolgáltatva, és rájön milyen parányi is ebben a világban.
Megfigyeljük a természetet és megannyi csodát láthatunk! Megújulást, megtisztulást, virágba borulást, kizöldellést, elégetést, elcsendesedést. A természet intelligens, mindig tudja mi a dolga, tanulhatunk tőle, mert tanít, védelmez, táplál.
De nem becsüljük…… Mit számít a szemét? Mit számít egy ember? Nem rajtad, vagy rajtam múlik ez az egész, kapom meg válaszként! A nagy vállalatok, cégek, politikusok feladata lenne ez. És hol marad az ember? Az egyén? Átadjuk másnak a felelősséget…már megint… Nap mint nap látom a parkokban, még a gondozott parkokban is, hivatalos épületek előtt, pl: Hemo, hogy csak egyet említsek, hogy szórják szét a szemetet. Papír zsebkendő, cigaretta csikk, ételes dobozok, eldobható evőeszközök, óvszerek, csokis papírok.
Pár éve átadtak egy szép parkot, kialakított tóval. Szerettem néha lejárni oda. Nem rég ott jártunk,…. a tavat a szemét töltötte meg, a parkot úgy szintén, eldobott szemetek mellett, ürülék, és melltartó, és egyéb más oda nem kívánatos dolgok hevertek. Egy hotel mellett van ez a parknak már nem nevezhető terület, legalább ők tartanák rendben… szégyen ez a városnak, szégyen ez a szállodának…. de persze ez is közügy… miért is tenné rendbe a hotel?
Pár hete a közeli parkba ültem, rendszeresen kijárok, olvasni, napfényfürdőzni, mikor csak időm engedi. Egy ember szedegette össze a szemetet… mint közmunkás….. másnap ismét teli volt a padok köre szeméttel. Egy kiserdő szépíti több lakópark környezetét. Szeretek bejárni, még ha kicsi is, de közel van, és ha éppen nem egy, egynapos túrát szervezünk, csupán egy-két óra sétát a közelben, ideális. Tele fákkal, bokrokkal, kis utakkal, fából kiépített lépcsőkkel. De már az is elborzaszt.. mindenhol csak a kidobott szemetet látjuk… És ha fel is szeded… másnap újra ott van… sokan szemétlerakónak használják a kiserdőnket. Ezt a kis cseppnyi területet is beszennyezzük.
És kérdezheted, jó, de hát egy ember nem tehet róla! Nem váltja meg a világot egy ember! Ha te figyelsz, más még szemetelni fog! És mit számít mindez?! Oké! Ha minden ember eldobná mától a zsebkendőjét… csak úgy a szemetét… egy nap alatt betelnének az utcák… Ez a cikk is főképp azoknak szól, akiknek még nem jutott el a tudatáig, hogy igenis egy emberként is tudja segíteni, és szennyezni is a Földet!! Csak kérdés az, hogy melyiket szeretné? Olyan lazán le lehet vágni a szemet, ez lezser, sőt, vagány! Hiába ott a kuka, minek az?! Nem tőlem függ a klímaváltozás! Én még jól élek, ez éppen elég! Mondhatnád… De tudod ugyan az a nap fog felkelni gyermekeid unokáid, dédunokáid, ükunokáid idejében is, ugyanaz a földanya fogja táplálni, az a forrásvíz fogja megtisztítani, felfrissíteni, szomjat oltani, mint a Te életedben is! Mit adsz át a jövődnek? Ez a nagy kérdés! Igen is tőled is függ! Egy –egy aprócska lény, vagy tett, már igenis számít! Egyet követi a többi, és egy követi a többit, és így tovább…
Eszembe jut erről egy kis történet a tengerparton. Egy gyermek azzal tölti az idejét, hogy a partra vetett tengeri csillagokat visszadobálja a vízbe. Jön a pajtása, aki megkérdezi, miért csinálja ezt. Azért, válaszolja a fiú, hogy megmentsem az életét. - De mindent nem tudod megmenteni, kár a fáradozásért, egész nap itt lehetnél a tengerparton. - Ha már egyet megmentettem, már érdemes volt megtennem!
És hogy függ össze a föld egészsége a mi egészségünkkel? Sokan még mindig úgy érzik nincs összefüggés, mi csak használjuk ezt a földet, a hitvány földet, mely csupán élettelen fölből áll, és mi vagyunk az úr! A föld szolgál minket! Felette állunk a vizeknek, fáknak, földeknek, esőnek, szélnek, mert mi vagyunk az ember! Aztán jön egy természeti katasztrófa, egy erősebb esőzés, szélvihar, és az ember, már nem fölényes úr többé, ki van szolgáltatva, és rájön milyen parányi is ebben a világban.
Megfigyeljük a természetet és megannyi csodát láthatunk! Megújulást, megtisztulást, virágba borulást, kizöldellést, elégetést, elcsendesedést. A természet intelligens, mindig tudja mi a dolga, tanulhatunk tőle, mert tanít, védelmez, táplál.
De ha szennyezzük, milyen lesz a föld minősége? Hol terem majd meg a zöldség, gyümölcs? Mit esznek az állatok? És mi emberek? Azok akik, előre becsomagolt gyorsételek esznek, persze hogy nem foglalkoznak azzal, hogy tiszta-e a föld, vagy sem, ellehet dobni a parkba az ételes dobozokat, villákat… mert ki tudja miből is készül a műkaja. Mert az nem étel. És nem frissen szedett zöldségből, gyümölcsből, termésekből készül, amelyet a föld táplálna.
Bizonyított tény, hogy jóval kevesebb vitamin, ásványi anyag tartalma van ma egy-egy zöldségnek, növénynek, mint húsz évvel korábban. Kizsigereljük a földet, szennyezzük, gyógyszerekkel tömjük testünket, talajunkat. Pedig a gyógynövények is a természetben teremnek! A föld adja táplálékul, gyógyításul!
Kivágjuk fáinkat, sőt drága pénzeket fizetünk érte, pár napos ünnep erejéig, hogy aztán a kukákban, utcaszéleken végezzék. Egy fa, csak egyetlen fa, rengeteg örömöt, oxigént, termést, madaraknak otthont tud adni. Egy fa túlél téged is! És még is évről-évre rengeteg fát vágunk ki, vesszünk meg drága pénzért, hogy három napra feldíszíthessük, és örömünket lelhessük benne…..
Bizonyított tény, hogy jóval kevesebb vitamin, ásványi anyag tartalma van ma egy-egy zöldségnek, növénynek, mint húsz évvel korábban. Kizsigereljük a földet, szennyezzük, gyógyszerekkel tömjük testünket, talajunkat. Pedig a gyógynövények is a természetben teremnek! A föld adja táplálékul, gyógyításul!
Kivágjuk fáinkat, sőt drága pénzeket fizetünk érte, pár napos ünnep erejéig, hogy aztán a kukákban, utcaszéleken végezzék. Egy fa, csak egyetlen fa, rengeteg örömöt, oxigént, termést, madaraknak otthont tud adni. Egy fa túlél téged is! És még is évről-évre rengeteg fát vágunk ki, vesszünk meg drága pénzért, hogy három napra feldíszíthessük, és örömünket lelhessük benne…..
Ma ünnep van, a Föld napja!
Tiszteljük Földünket, a helyet, melyen élünk, a bolygónkat, mely életet ad!
Ültess el egy fát!
Gondozz egy virágot!
Ültess magokat!
Öleld magadhoz a természetet!
Adj hálát minden fűszálért, mely testedet erősíti, (ha ledarálod léként..) adj hálát a fákért, a földért, mely ellát minden jóval, élelemmel. Ünnepelj szívedben, és ne menj el úgy ma egy park, egy fa mellett, hogy nem éreztél hálát érte! Köszönöm!
Az ünnepet versekkel, videókkal folytatom, olvasd tovább, megéri!
Ünnepelj, szeresd, tiszteld, védd a földet!
Tiszteljük Földünket, a helyet, melyen élünk, a bolygónkat, mely életet ad!
Ültess el egy fát!
Gondozz egy virágot!
Ültess magokat!
Öleld magadhoz a természetet!
Adj hálát minden fűszálért, mely testedet erősíti, (ha ledarálod léként..) adj hálát a fákért, a földért, mely ellát minden jóval, élelemmel. Ünnepelj szívedben, és ne menj el úgy ma egy park, egy fa mellett, hogy nem éreztél hálát érte! Köszönöm!
Az ünnepet versekkel, videókkal folytatom, olvasd tovább, megéri!
Ünnepelj, szeresd, tiszteld, védd a földet!
A Föld napja alkalmából fogadjátok szeretettel Rózsa Judit versét:
Ének a fákért
Életem az életed,
Szívem szíveddel lüktet.
Nem tehetsz magadért,
Így rendelete a nagy Ég.
Veled kell, hogy érezzünk,
Mert belőled lélegzünk.
Nekünk adod mindened-
Bár szépen sosem kérjük.
Meghaltok értünk-
Szavak nélkül,
Minden nap látunk
És használunk, bár sokan nem értünk.
Vajon hányszor köszöntük meg
Létedet, az életet?
Ébredj Ember!
Nem vagy egyedül,
Lásd meg, a valóság az,
Hogy minden
Téged szolgál –
S a kölcsönkenyér: visszajár!!!
Természeti képek
Könyvajánló helyett, álljon itt egy filmajánló. Al Gore: Kellemetlen igazság.
A film itt a blogon megtekinthető. Teljes másfél órás film, magyar szinkronnal.
Ez itt az én hazám!
Másold ki a cikk pontos URL-ét (elérhetőségét) és oszd meg ismerőseiddel Facebookon!
Oszd meg a Facebookon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése