Csodálatos volt a nyári szabadság! Az orfűi tavaknál pihentünk, túráztunk hol a dzsumbujban, hol a sárban, élveztük a természet adta csendet a rezervátum részénél, és homokos strandon építettünk homokvárat. (Na persze, én már csak a tornyokat húztam föl, a többit a gyerekek alakították ki.)
Megismerkedtünk az országos boszorkánytalálkozón Villár Sándor méhésszel, aki elképesztő figurákat készít, egy-két mackó hozzánk is került.
Útközben nagy fekete, és színes pillangók kísértek bennünket, szitakötők járták násztáncukat, békák brekegtek szinte minden pocsolyánál, halak fickándoztak a vízben, egyszerűen csodás volt! Hatalmas, fákkal övezett hegyekkel körbeölelt völgyben terül el a négy tó, amelyből kettő igazi horgászparadicsom, (a másik kettő is) és itt megtalálható a természet nyújtotta csend, tisztaság, érintetlenség.
Túráink közben megálltunk szedret szedni, szilvát, és almát, bár ez utóbbi savanykás volt.
Finom salátákat készítettünk mindennap, amikor reggel újabb felfedező útra indultunk. Gombás "pörkölt", lecsó, uborkasaláta citromos öntettel, paradicsomsaláta, káposztasaláta. (Recepteket folyamatosan közlöm. A lecsó és a paradicsomsaláta ll., előző cikkekben olvasható.) Vittük a kedvenc fűszereinket, és olíva olajat, így nem volt probléma a finom, megszokott ételek elkészítése, bár a zöldségek beszerzése már nehézkes volt, csillagos árra rúgtak az üdülő paradicsomban, ráadásul még salátát sem kaptunk. Majd megőrültem egy kis zöldért! Így elég sok lecsót ettünk, de nem baj, szeretjük! Végül is Pécsen, és Siklóson be tudtunk vásárolni.
Veszprémben került megrendezésre a Balatoni Bajnokság, ahol többed magunkkal lehetőséget kaptunk kiállítóként megjelenni. A csapat nagyon jó volt, ahogy a hangulat is, annyira tűzött a nap, hogy még egy Jingle bells zenét is lejátszottak a Dj-ék, talán hogy elképzeljük a nagy forróságban a téli hideget.
